Aján­dé­kok az Azori-szigetekről – a Pico szi­ge­te­ki Neve­da és Fun­cho likő­rök nyo­má­ban a Pico­wi­nes termelőszövetkezetben

Ez a tör­té­net egy fai­a­li kirán­du­lás­sal kez­dő­dött, ahol a blo­go­mon keresz­tül meg­is­mert isme­rő­söm­mel Ákos­sal túráz­tunk együtt. Ő bejár­ta az Azori-szigeteket és Fai­al szi­ge­tén néhány nap­ra én is csat­la­koz­tam hoz­zá. Nagyon szu­per kirán­du­lás volt. Saj­nos a túrá­ra már kicsit bete­gen érkez­tem , meg vol­tam fáz­va, de a kiné­zett útvo­na­la­kat azért mind bejár­tuk a szi­ge­ten. Ez volt az első kirán­du­lá­som Fai­al szi­ge­té­re. A kirán­du­lás­ra Ákos Pico szi­ge­té­ről érke­zett és mikor már nagyon nem vol­tam jól ked­ve­sen fel­aján­lott egy pohár­ka Pico szi­ge­té­ről beszer­zett kin­cset – Neve­da likőrt – ami kivá­ló „gyógy­szer­nek” bizo­nyult a nát­hám­ra. Ekkor még csak annyit tud­tam erről az ital­ról, hogy csak Pico szi­ge­tén készí­tik nagyon finom és való­ban kivá­ló gyógy­szer a megfázásra.

Uta­zá­sa­im során gyak­ran annyi élmény ér, hogy el is felej­tek dol­go­kat. így tör­tént ez ezzel az itó­ká­val is mind­ad­dig, amíg egy a 9. Euró­pai Blues Kihí­vás­hoz kap­cso­ló­dó Blues Mar­ket ese­mé­nyen meg nem lát­tam újból a kis Neve­da fel­ira­tú üve­get. Ott talál­koz­tam Jes­si­ca Lemos­sal, aki a mar­ke­tin­gért felel a Pico­wi­nes (Picói borok) bor­üzem­nél. Már ott gyor­san – mivel tud­tam, hogy a követ­ke­ző hetek­ben Picó­ra is el fogok láto­gat­ni – meg­be­szél­tünk egy talál­ko­zót, mert úgy gon­dol­tam erről az iste­ni ital­ról nek­tek is tud­no­tok kell. Néhány hét múl­va a több szi­ge­tet is érin­tő kör­uta­zá­som során meg­lá­to­gat­tam a gyá­rat és Jes­si­ca volt olyan ked­ves, hogy  vála­szolt a kérdéseimre. 

Az inter­jú során első­sor­ban a likő­rök­ről kér­dez­tem, főleg mert nagyon sze­re­tem a likő­rö­ket (ott­hon per­sze Apu­kám biopá­lin­ká­ja a csúcs), de a üzem által készí­tett borok­ról  is esett szó ter­mé­sze­te­sen, hiszen a borok teszik ki a Pico Wines tel­jes ter­me­lé­sé­nek mint­egy 80%-át. Ha vala­ki meg­em­lí­ti, hogy Pico szi­ge­té­re láto­gat min­den­ki­nek elő­ször a bor és a sző­lő­ter­mő vidék külön­le­ges­sé­ge jut eszé­be. 2004-ben az UNESCO a világ­örök­ség részé­nek ismer­te el ezt a  sző­lő­ter­me­lő vidé­ket és a lát­ké­pét, ben­ne két kiemelt régi­ót – Laj­ido of Cria­cao Velha‑t és Laj­ido San­ta Luzia‑t – „védett” terü­let alá vont. 

Jes­si­ca 3 éve dol­go­zik a Pico­wi­nes­nál vagy, ahogy ők job­ban sze­re­tik emle­get­ni, mert ez mutat­ja, hogy szö­vet­ke­zet­ben dol­goz­nak több sző­lé­szet­tel a szi­ge­ten: Coope­ra­ti­va Viti­vi­nic­o­la da Ilha do Pico-nál. Ő felel a regi­o­ná­lis mar­ke­tin­gért a cég­nél. Jelen­leg 250 sző­lő­be­szál­lí­tó­val dol­goz­nak együtt­mű­kö­dés­ben. A ter­me­lő­szö­vet­ke­zet 1949-ben 50 sző­lész össze­fo­gá­sá­val ala­kult azzal a cél­lal, hogy tra­di­ci­o­ná­lis azo­ri sző­lő­faj­ták­ból készít­se­nek likőr­bo­ro­kat az Azori-szigeteken.

Azo­ri Éden: Hogyan kez­dő­dött a sző­lő­ter­mesz­tés Pico szigetén?

Jes­si­ca: A 15. szá­zad­ban miu­tán a tele­pe­sek bené­pe­sí­tet­ték a szi­ge­te­ket egy szor­gal­mas és nagy­da­rab szer­ze­tes – akit  Fri­ar Ped­ro Gigante-nek magya­rul Hatal­mas Péter­nek hív­tak – jelen­tős erő­fe­szí­té­se­ket tett azért, hogy meg­in­dul­jon a sző­lő­ter­me­lés Pico szi­ge­tén, töb­bek között az első sző­lő palán­tá­kat is ő hoz­ta be Picó­ra. Manap­ság az Azori-szigetek egyik leg­nép­sze­rűbb fehér­bo­rát az ő tisz­te­le­té­re Frei Gig­an­ten­ak nevez­ték el. 

Ami­kor első alka­lom­mal érkez­tem Pico szi­ge­té­re fan­tasz­ti­kus élmény­ben volt részem.  Soha nem lát­tam még hason­lót. A vul­ká­ni kövek­ből épült kerí­té­sek mögött egy­más mel­lett sora­koz­tak a  sző­lő­tő­kék, ame­lyek a repü­lő­ről cso­dás lát­ványt nyúj­tot­tak. Ha vala­ki sze­ret­né lát­ni vagy eset­leg lefény­ké­pez­ni felül­ről és Sao Miguel szi­ge­té­ről repül, akkor javas­lom, hogy a repü­lő­gép bal olda­lá­ra üljön az ablak mel­lé (a jára­to­kon sza­bad hely­fog­la­lás van). 

Miért fon­tos, hogy a sző­lő­tő­ké­ket ilyen védel­me­ző falak mögé ültes­sék? Egy­ál­ta­lán hogyan ülte­tik a sző­lőt ebbe a bazalt­lá­vá­val borí­tott talaj­ba? Érez­he­tő a vul­ká­ni jel­leg a borokon?

A vála­szom egy­ér­tel­mű­en igen, két­ség­te­le­nül érez­he­tő a vul­ká­ni jel­leg a boro­kon. A talaj nagyon gaz­dag ásvá­nyi anya­gok­ban. A sző­lő­tő­ké­ket a vul­ká­ni talaj repe­dé­se­i­be ülte­tik és egy kis föl­det szór­nak rájuk vagy a repe­dé­sek­be. A körül­be­lül 1 méter magas vul­ká­ni kőke­rí­té­sek­nek (mint azt már az elő­ző­ek­ben is írtam) védő funk­ci­ó­ja van. Véde­lem hiá­nyá­ban az óce­án felől érke­ző sós szél meg­per­zsel­he­ti a sző­lő­le­ve­le­ket, viszont a sző­lő kizá­ró­lag az óce­án­hoz köze­li terü­le­te­ken terem. A vul­ká­ni kövek­nek van egy olyan elő­nyös tulaj­don­sá­ga, hogy egyen­le­te­sen tart­ják a hőmér­sék­le­tet  a növény körül, ami elen­ged­he­tet­len az sző­lő éré­sé­hez. Reg­gel­től egé­szen az esti órá­kig a feke­te vul­ká­ni kövek elnye­lik a nap hőjét és este közel azo­nos hőmér­sék­le­ten tart­ják a sző­lőt mint a nap­pa­li órák­ban (ez hason­lít az üveg­há­zak műkö­dé­sé­hez csak ezek­nek a kis védő kerí­té­sek­nek nincs tete­je). Mivel a köve­ket nem tud­ják sza­bá­lyo­san egy­más mel­lé helyez­ni egy ilyen kerí­tés­nél, így azon lyu­kak is meg­fi­gyel­he­tő­tek. Ezek a lyu­kak segí­tik a növény levegőzését.

Mi a fő ter­mé­ke a ter­me­lő­szö­vet­ke­zet­nek jelenleg? 

A szö­vet­ke­ze­tünk 80%-ban borok készí­té­sé­vel fog­lal­ko­zik, amit 95%-ban az Azori-szigeteken érté­ke­sí­te­nek. A fehér­bo­ro­kat első­sor­ban azo­ri sző­lő­faj­ták­ból készít­jük, ezek Arin­to dos Aco­res, Verd­el­ho, és a Ter­ran­tez do Pico. A vörös­bo­ro­kat első­sor­ban egy ame­ri­kai hib­rid faj­tá­ból készít­jük, ame­lyet a 19. szá­zad­ban a szi­ge­tet érin­tő két nagy sző­lő­be­teg­ség (Filo­xé­ra és Oidi­um) után hoz­tak be az Azori-szigetekre. Ez a faj­ta nagyon ellen­ál­ló a beteg­sé­gek­kel szem­ben. Ebből készül­nek a kicsit ala­cso­nyabb minő­sé­gű borok. De hasz­ná­lunk néhány euró­pai faj­tát is a közép­ka­te­gó­ri­ás borok készí­té­sé­hez, mint pél­dá­ul Mer­lot, Shy­raz, Caber­net. Azok­ban az évek­ben ami­kor sok a sző­lő a fel­hal­mo­zó­dó héjak­ból desz­til­lá­ci­ó­val bran­dy (agu­ar­den­te) is készül, ame­lyet ame­ri­kai tölgy­fa hor­dók­ban érlel­nek. Az elő­ző évben ter­mett nagy mennyi­sé­gű sző­lő miatt a gyár­ban új ter­mé­kek, külön­le­ges ízű likő­rök is készül­tek. Pico szi­ge­tén már nagyon rég­óta készí­te­nek likő­rö­ket. A likő­rö­ket ott­hon is készí­tik és az étke­zés után emész­tést segí­tő ital­ként szol­gál­ják fel. 

Hogyan készül­tek ezek a külön­le­ges likő­rök, ame­lyek tulaj­don­kép­pen ide­von­zot­tak engem is a gyár­ba erre a beszélgetésre?

A szö­vet­ke­zet fő cél­ja a bor­ké­szí­tés, de a tava­lyi évben rekord mennyi­sé­gű 400 ton­na sző­lőt szü­re­tel­tek az ter­me­lő­szö­vet­ke­zet­ben részt vevő borá­sza­tok, így nagyon sok sző­lő­héj és mara­dék maradt a bor­ké­szí­tés után. Ezek­ből bran­dyt készí­tet­tünk, de ennek a mennyi­sé­ge túl sok volt, így a gyár veze­tő­sé­ge úgy dön­tött, hogy külön­bö­ző íze­sí­té­sű likő­rö­ket állí­tunk elő a már elké­szült magas alko­hol tar­tal­mú ital­ból. Ehhez a sző­lő héját és a mara­dé­ko­kat desz­til­lál­juk: ebből kapunk egy 50 – 60%-os alko­hol tar­tal­mú bran­dyt. Majd a brandy-be külön­bö­ző gyü­möl­csö­ket, gyógy­nö­vé­nye­ket helye­zünk 2 – 3 hét­re (vagy akár egy hónap­ra is) és cuk­rot adunk hoz­zá, hogy csök­kent­sük az alko­hol­tar­tal­mát és  hogy meg­in­dít­suk a hoz­zá­adott gyü­mölcs erje­dé­sét. Pél­dá­ul a cit­ro­mos íze­sí­té­sű likő­rök készí­té­sé­nél a cit­rom­hé­jat áztat­juk alko­hol­ba, a fahé­jas íze­sí­tés­nél pedig a fahéjrudakat. 

Hon­nan lehet tud­ni, hogy med­dig kell a növé­nye­ket, gyü­möl­csö­ket áztat­ni az alkoholban?

Álta­lá­ban hozunk kós­to­lót ide a gyár­ba és a hoz­zánk érke­ző ven­dé­gek is tesz­tel­he­tik az ita­lo­kat, vala­mit véle­mé­nyez­he­tik az ízü­ket, és per­sze nálunk is van­nak minő­ség­el­len­őrök akik rend­sze­re­sen kós­tol­ják a likő­rö­ket. De álta­lá­ban 3 hétig hagy­juk ázni a gyü­möl­csö­ket vagy gyógy­nö­vé­nye­ket az alkoholban. 

Az itt készült borok meg­mé­ret­tet­tek már kül­föl­di versenyeken?

Igen, de nem min­den évjá­rat. 2016-ban pél­dá­ul a mennyi­ség nagyon elma­radt a várt­tól, viszont a sző­lők minő­sé­ge kivá­ló volt. Ebben az évben küld­tünk véle­mé­nye­zés­re külön­bö­ző ver­se­nyek­re min­tá­kat kon­ti­nen­tá­lis Por­tu­gá­li­á­ba, Német­or­szág­ba és Svájc­ba is. A borok arany és ezüst minő­sí­té­se­ket kap­tak. De van­nak olyan évek, mint a 2017-es év, ami­kor a ter­me­lés mennyi­sé­ge nagyon kevés volt és nem lett vol­na érde­mes ver­se­nyek­re kül­de­ni a boro­kat, mert egy­sze­rű­en nem volt rak­tá­ron belő­le. Azért, hogy érzé­kel­tet­ni tud­jam a mennyi­sé­gi csök­ke­nést meg­jegy­zem, hogy átlag­ban egy évben 250 ton­na sző­lőt dol­go­zunk fel az üzem­ben, de 2016-ban 150 ton­na sző­lő érke­zett és 2017-ben csu­pán 100 ton­na. A 2018-as évünk már sok­kal jobb volt és 400 ton­na alap­anyag érke­zett be hoz­zánk. A mennyi­sé­gi csök­ke­nés fő oka az ápri­li­si és máju­si viha­rok­ban és a klí­ma­vál­to­zás ered­mé­nye­ként bekö­vet­ke­ző kiszá­mít­ha­tat­lan idő­já­rás­ban keresendő.

Gondoltak‑e már nem­zet­kö­zi terjeszkedésre?

A ter­me­lő­szö­vet­ke­zet 4 évvel ezelőtt elha­tá­roz­ta, hogy meg­pró­bál a nem­zet­kö­zi bor­pi­a­con is nevet sze­rez­ni magá­nak. Azon­ban mind a mai napig a ter­me­lés leg­na­gyobb részét az Azori-szigeteken érté­ke­sít­jük. Nagyon fon­tos érték­nek tart­juk, hogy mi egy ter­me­lő­szö­vet­ke­zet vagyunk, össze­fog­juk a helyi ter­me­lő­ket és ezál­tal csök­kent­jük a bor­ké­szí­tés költ­sé­ge­it. A ter­me­lés­nek csu­pán az 5%-a jut el német­or­szá­gi és sváj­ci lera­ka­tok­ba, saj­nos nem tudunk annyi bort ter­mel­ni hogy nagy mennyi­ség­ben tud­juk azt kül­föl­dön értékesíteni.

Az a plety­ka ter­jedt el, hogy az azo­ri­nak neve­zett borok néme­lyi­ke nem is az Azori-szigeteken ter­melt sző­lő­ből készül, vagy­is kon­ti­nen­tá­lis Por­tu­gá­li­á­ból vásá­rol­nak hoz­zá alap­anya­got. Iga­zán pimasz ese­tek­ben már a kész bor érke­zik kon­ti­nen­tá­lis Por­tu­gá­li­á­ból, amit azo­ri bor­ral gaz­da­gí­ta­nak. Igaz ez?

Saj­nos igaz, de nem a mi szö­vet­ke­ze­tünk­ben. Nálunk 100%-ban kizá­ró­lag Azori-szigetekről szár­ma­zó sző­lőt hasz­ná­lunk fel. Ezek a ter­me­lők, akik ilyen csi­nál­nak, hogy­ha csak azt néz­zük, hogy már te is hal­lot­tál erről, óri­á­si káro­kat okoz­nak a tisz­tes­sé­ges ter­me­lők­nek és az Azori-szigetek hír­ne­vé­nek is. 

Akik ilyet tesz­nek azok olcsó boro­kat akar­nak elő­ál­lí­ta­ni, ezért kon­ti­nen­tá­lis Por­tu­gá­li­á­ból vásá­rol­nak olcsó alap­anya­go­kat és az Azori-szigeteken palac­koz­nak, ami meg­té­veszt­he­ti a vásárlókat. 

Mit lehet ez ellen ten­ni? Mire figyel­jünk, ha helyi bort sze­ret­nénk vásá­rol­ni a szigeten?

Az Azori-szigeteken is műkö­dik egy minő­sí­tő bizott­ság a neve: CVRA­co­res (Com­mis­si­on of the Azor­es Regi­o­nal Viti­cul­t­u­ral). Ha a boros­cím­kén meg­ta­lál­ják a minő­sí­tő bizott­ság emb­lé­má­ját és azt, hogy DO (Deno­mi­nação de Ori­gem – Desig­na­ti­on of Ori­gin, ere­det­meg­je­lö­lés) vagy IG (Indi­cação Geog­rá­fi­ca – Geo­gra­phi­cal Indi­ca­ti­on, föld­raj­zi jel­zés), akkor biz­to­sak lehet­nek ben­ne, hogy a ter­mék, amit vásá­rol­tak az Azori-szigeteken ter­mett sző­lő­ből készült és a sző­lő­faj­ták meg­ta­lál­ha­tók a minő­sí­tő inté­zet lis­tá­ján. Egy minő­sí­tő bizott­ság a kós­to­lás után pon­toz­za a boro­kat: a 80%-nál jobb pon­tot elért borok DO, a 70%-nál keve­sebb pon­tot elért borok pedig lG minő­sí­tést kapnak. 

Talál­ha­tunk olyan boro­kat is akár a Pico­wi­ne kíná­la­tá­ban is, ame­lyek­nek nincs meg ez a minő­sí­té­se még­is Picó­ról szár­ma­zó sző­lő­ből (Arin­to, Verd­el­ho) készí­tet­ték, ezen borok sző­lő­faj­tái nin­cse­nek a minő­sí­tő bizott­ság lis­tá­já­ban és álta­lá­ban nem kivá­ló kate­gó­ri­át képviselnek.

AZORI ÉDEN PICOWINES - AZORI-SZIGETEK

Mikor van a szü­ret? Hogyan zaj­lik a szü­ret Pico‑n? Az Azori-szigeteken is szo­kás meg­ün­ne­pel­ni a szüretet?

Augusz­tus­ban és szep­tem­ber­ben szo­kott len­ni a szü­ret, és ilyen­kor még külön­le­ge­sebb a szö­vet­ke­zet bár­me­lyik beszál­lí­tó­já­hoz ellá­to­gat­ni. Ilyen­kor külön túrá­kat is szervezünk. 

A szü­ret előtt a szak­ér­tők ellá­to­gat­nak a sző­lő­föl­dek­re és ellen­őr­zik a sző­lő minő­sé­gét, vala­mint elké­szí­te­nek egy ter­vet (tér­kép­pel kiegé­szít­ve) hogy melyik sző­lő­faj­tát milyen sor­rend­ben kell majd leszü­re­tel­ni. A leg­jobb mik­ro­klí­má­jú terü­let Pico‑n a Cri­ação Vel­ha. Az UNESCO által védett terü­le­ten talál­ha­tó sző­lő­tő­kék között akad olyan, ami 150 éves és a ren­ge­teg vul­ka­ni­kus talaj bizot­sít­ja a külön­le­ges sző­lő­ízt. A fia­ta­labb tőké­ken több sző­lő nő, míg az idő­seb­be­ken keve­sebb, de egy­ben sok­kal jobb minő­sé­gű. A szü­ret végén hor­dó­ba került boro­kat 12 hóna­pig érleljük.

A szü­ret lezá­rá­sa­ként októ­ber­ben szok­tunk ünne­pel­ni (Fes­tas de Vin­d­inas), ilyen­kor a szö­vet­ke­zet összes tag­ja össze­gyű­lik és min­den­kit szí­ve­sen látunk, aki sze­ret­né az új boro­kat megkóstolni.

Vissza­tér­ve a likő­rök­re, milyen íze­sí­té­sű likő­rök kap­ha­tók a kíná­lat­ban jelen­leg? Melyek a külön­le­ges fajták?

Nagyon finom a Neve­da (Cala­mint­ha Offi­cin­a­lis, bor­si­ka­fű avagy peresz­kény) likőr. Nagyon jó hatá­sa van az emész­tés­re, segí­ti a bél­rend­szer műkö­dé­sét és még a nát­há­ra is hatásos.

Jes­si­ca ked­ven­ce a fahéj­likőr, de van a kíná­la­tuk­ban mézes likőr, cit­ro­mos likőr, banán, sze­der és man­da­rin likőr is. Az én sze­mé­lyes ked­ven­ce az édes­kö­mény azaz Fun­cho likőr.

Sokan kér­de­zik, hogy milyen aján­dé­kot vigye­nek haza az egyes szi­ge­tek­ről ezért Jes­si­cá­val össze­ál­lí­tot­tunk néhány aján­dék­öt­le­tet, ha vala­ki Picó­ról sze­ret­ne vala­mi meg­le­pe­tést haza­vin­ni. A képe­ken az össze­ál­lí­tá­so­kat lát­hat­já­tok. A kis kisze­re­lé­sű likő­rö­ket kizá­ró­lag a Pico­wi­nes üze­mé­ben lehet meg­vá­sá­rol­ni, egyéb­ként nyá­ri idő­szak­ban beje­lent­ke­zés után az érdek­lő­dők részt tud­nak ven­ni egy bor- vala­mint likőr-kóstolón és egy gyár­lá­to­ga­tá­son is. 

Ezúton is nagyon köszö­nöm a Pico­wi­nes­nak és Jes­si­cá­nak, hogy ilyen kész­sé­ge­sen segí­tett a cik­kem meg­írá­sá­ban. Imá­dom a likőr­je­i­ket és ezt még hatá­ro­zot­tab­ban mond­ha­tom több likőr meg­kós­to­lá­sa után. Ha eset­leg nyá­ron Ti is eljut­tok a Pico­wi­nes­hez likőr­kós­to­ló­ra, küld­je­tek nekem is képet és írjá­tok meg melyik likőr volt a kedvencetek.

Leave a Reply